Patkányirtás nagy hatékonysággal, kellõ biztonsággal, csak tapasztalt szakvállalatok munkájával biztosítható. Ezen az oldalon olvashat a patkányirtás módszerérõl és és a patkányok járványügyi jelentõségérõl.
Patkányirtás folyamata:
Patkányirtást szakembereink mûanyag szerelvények felhasználásával végzik. A által gyártott szerelvény biztosítja hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá a patkányirtás során a kihelyezett irtószerhez. A kihelyezett csalétekbõl már egyszeri fogyasztás is elegendõ hogy a nemkívánatos patkányok elpusztuljanak. A patkányirtáshoz semmilyen elõkészület nem szükséges. Kiváló hatóanyagainak köszönhetõen a zárt épületekben rövid idõn belül megszabadítjuk Önöket a nemkívánatos betolakodó rágcsálóktól. Ezt követõen a patkányirtás fenntartásával folyamatosan biztosítható a normális állapot
Patkány:
Patkányirtás járványügyi jelentõsége:
A patkányok között számtalan járvány terjed és pusztít, amelyek mind az emberre, mind az állatokra nézve veszélyt jelentenek. Ezért kötelezi patkányirtásra. az élelmiszer forgalmazókat és elõállítókat az idevonatkozó jogszabály. Nem véletlen, hogy már a századfordulón rendeletbe foglalták, a kereskedelmi hajókon történõ kötelezõ patkányirtást. A patkányoknak jelentõs szerepe van, a következõ járványok terjesztésében.
Az alábbiak indokolják a patkányirtás fontosságát
Pestis: Minden bizonnyal a legfélelmetesebb kór, amely patkányok, közremûködésével terjed. A megbetegedés közvetlenül a trópusi patkánybolhához köthetõ, ezek a bolhák pedig a patkányokon élõsködnek. A pestisben megbetegedett patkány már nem fél az embertõl, így rejtekhelyérõl általában elõjön. A bolhák elhagyják az elpusztult patkány tetemét; onnan pedig más patkányra, vagy akár az emberre is felkapaszkodhatnak. A pestisjárványok terjesztésében a házi patkány szerepe a jelentõsebb, mert szorosabb közelségben él az emberrel és bolhásabb is.
(Bár a pestis világszerte rettegett járványhullámai mára már megszûntek, Indiában még 1994-ben is elõfordult!)
Iszapláz: A betegség kórokozói, a leptospirák, melyek természetes gazdái és fenntartói a patkányok. E kór terjesztésében a patkányok, vizeletük útján mûködnek közre; a vizeletükkel fertõzött víz, már akár közvetlen érintkezés útján is fertõz! (Pl.: fürdõzés)
Fonalóckór: (trichinellózis) A patkányok kiemelt jelentõséggel bírnak e betegség terjesztésében! A szemétbe kerülõ trichinellás hústól a patkányok megfertõzõdnek, s köztük tovább terjed a kór; megeszik egymást és elhullott társaikat is. A sertések megehetik a fertõzött patkányok tetemét; az ember pedig a sertéshús elfogyasztása útján fertõzõdhet, a megfelelõ hõkezelés hiányában
Az említetteken túl a patkányoknak alkalmi szerepük van, a tularémia, brucellózis, veszettség, rágcsáló kiütéses tífusz, szalmonellózis, hastífusz, paratífusz, vérhas, sertésorbánc, száj- és körömfájás stb. terjesztésében is. Szintén meg kell említeni, hogy a patkány rendszeresen érintkezik szeméttel, hulladékkal, gyakran mászkál a csatornákban, ugyanakkor megdézsmálja élelmiszereinket is. A testén számtalan kórokozót hurcol, amelyek így könnyen az élelmiszerre kerülhetnek, és jelentõs megbetegedéseket okozhatnak.
A patkányirtásnak gazdasági jelentõsége is van
A patkány gazdasági kártétele elsõsorban nagymérvû élelmiszerfogyasztásából adódik; de a rágásukkal, az élelmiszerek szennyezésével, vagy szétszórásával okozott kár, sokszor a táplálék elfogyasztásánál is nagyobb. Egy patkány évente kb. 20 kg élelmiszert fogyaszt el. Ennek a fele ugyan hulladék, a másik fele azonban élelmiszer alapanyag, vagy takarmány.
A beton és a kemény fém kivételével minden anyagot megrágnak. Rágásukkal, túrásaikkal, fészkelésükkel jelentõs károkat okozhatnak az épületek, közmûvek, csatornák, gátak, szigetelések állagában.
Életmódjuk:
A patkányok közül két fajt különböztetünk meg, a vándorpatkányt (Rattus norvegicus), és a házi patkányt (Rattus rattus). A két patkányfaj életmódjában, sajátosságaiban akadnak eltérések.
Vándorpatkány: Legszívesebben épületek közvetlen közelében, földlyukakban él, melyekbe vagy betelepszik, vagy maga építi azokat. A fészeknek legalább 2, de általában 3-4 kijárata van, melyekbõl az egyik az épületbe, a másik közvetlenül az épület közelébe; a többi pedig a szabadba vezet. Megtelepszik a nagyvárosok csatornahálózatában, illetve az épületekben felhalmozott, régóta egy helyen tárolt anyagok között is. Nyáron a szabadban, fõleg folyópartokon, a gátak környékén üthetnek tanyát.
Jellegzetes éjszakai állat, óvatos, fedezékben közlekedik, a nyílt területeken gyorsan átszalad. Társas életmódot folytat, igen tanulékony, ravasz és gyanakvó, lehetõleg megszokott élelmével táplálkozik. Gyorsan fut, jól ugrik és mászik, remek úszó. Rendkívül szapora, évente három fõ szaporodási idõszaka van, de egyes esetekben 6-8 alakalommal is kölykezhet.
Házi patkány: Az ember közvetlen környezetében él. Leginkább nádfedeles házak padlásán, meleg, száraz helyeken fészkel, fõleg ott, ahol szemes terményt tárolnak; de felhalmozott anyagok között is fészkelhet. Hajókon legtöbbször ez a faj fordul elõ.
A vándorpatkánynál okosabb, de ösztönei kevésbé védik. Rendkívül ügyes, remekül mászik, de rossz úszó. Kíváncsi és játékos természetû. A vándorpatkánynál erõsebben bolhás, így járványügyi szempontból veszélyesebb.
Kevésbé szapora, mint a vándorpatkány. Évente csak két szaporodási idõszaka van, de egyes esetekben 4 alakalommal is kölykezhet.