Az egerek egészségügyi kártétele: az egerek szervezetében gyomor és béltüneteket elõidézõ kórokozók szaporodhatnak el melyek, nyálukkal, orrváladékukkal, vizeletükkel, és székletükkel a külvilágra, az élelmiszerekre juthatnak. Az ilyen fertõzött élelmiszereket elfogyasztva megbetegedhetünk.
Egérirtást járványügyi és élelmiszerbiztonsági rendeletek szabályozzák!
Egérirtást végzett? Nem sikerült házilag elûzni az egereket? Hívjon egérirtó szakembert és megoldjuk az egérinváziót!
Az egérirtás nagy hatékonysággal, kellõ biztonsággal, csak tapasztalt szakvállalatok munkájával biztosítható. Egérirtó cégünk olyan szerelvényeket használ mely biztosítja hogy kedvencei ne (kutya macska, háziállatok, illetéktelenek) férjenek hozzá az áltálunk kihelyezett szerhez. Szerelvényeinket olyan erre szakosodott cégtõl rendeljük mely évek óta gyártja ezeket a speciális etetõdobozokat . Ilyen szerelvényekkel dolgoznak az európai unió számos országában.
Egerek nem csak kellemetlenséget okoznak hanem járványügyi szerepük sem elhanyagolható.
Egérirtás járványügyi jelentõsége:Az egerek között több olyan járvány terjed és pusztít, amelyek mind az emberre, mind az állatokra nézve veszélyt jelentenek. Az egerek által hordozott veszélyt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy már 1909-ben jogszabály rendelkezett a kereskedelmi hajókon történõ kötelezõ egérirtásról. Az egereknek (Mind a házi, mind a güzü egérnek.) a következõ betegségek terjesztésében jelentõs szerepe van:Salmonella: Az egerek szervezetében különféle Szalmonella-fajok szaporodhatnak el. Ezek, az egerek vizeletén, nyálán, orrváladékán keresztül megfertõzhetik az élelmiszereket, majd azok elfogyasztásával az embert is, így szalmonellózist idézhetnek elõ.Fertõzõ agyhártyagyulladás: Az egerek, a fertõzõ agyhártyagyulladás vírusának természetes forrásai és terjesztõi. A fertõzött egér váladékával, vagy ürülékével érintkezve fertõzõdik az élelmiszer, amelyet elfogyasztva az ember is ki van téve a kórnak. A fertõzött egér közvetlen érintése útján szintén fennáll a fertõzés veszélye.A fentieken kívül, az egereknek szintén közremûködnek a tularémia, takonykór, sertésorbánc, baromfipestis, száj- és körömfájás stb. terjesztésében. Szintén meg kell említeni, hogy az egér rendszeresen érintkezhet szeméttel, hulladékkal, ugyanakkor megdézsmálja az élelmiszereket is. A testén számtalan kórokozót hurcol, amelyek így könnyen az élelmiszerekre kerülhetnek, és jelentõs megbetegedéseket okozhatnak.
Egérirtás gazdasági jelentõsége:Az egér gazdasági kártétele az élelmiszerek megdézsmálásából, azok szétszórásából adódik, valamint abból, hogy vizeletével, ürülékével szennyezi az élelmiszereket, göngyölegeket. Mindezek mellett, rágásával és fészkelésével is jelentõs károkat okozhat. Egy egér évente kb. 2 kg, élelmiszert fogyaszt el, azonban ennél jelentõsebb az a kár, amit a csomagolóanyagokban okoz. Igen gyakran megrágja a bõrt, a textilanyagot és a papírárut. A vezetékek szétrágásával értékes mûszereket tehet tönkre.Életmódjuk:Az egerek közül két fajt különböztetünk meg, amely az ember közvetlen környezetében tartózkodik; a házi egeret (Mus musculus) és a güzüegeret (Mus musculus spicilegus). A güzüegér, a mezei egér, illetve a házi egér keresztezõdésébõl származik. Házi egér: Fészkét az épületen belül, a falak mentén lyukakban, vagy régóta felhalmozott és nem bolygatott anyagokban alakítja ki. Nem szívesen vándorol; kedvezõ feltételek esetén -akár egész életében- csupán 2 km-es körben (akciórádiusz) mozog. Kizárólag passzív úton terjed, pl. csomagolóanyaggal, élelmiszerrel hurcolhatják be. A házi egér mindenevõ, bármely növényi, vagy állati eredetû táplálékot elfogyaszt. Folyadékigénye csekély.Güzüegér: Általában a szabadban, szénakazalban és faodvakban él, de télen a hideg miatt, illetve táplálékszerzés céljából behúzódik a kertes házakba, vagy a raktárakba. Ezeken a helyeken fészkét a házi egérhez hasonlóan alakítja ki és azzal megegyezõ életmódot folytat. Az aktív bevándorláson túl, passzív úton is terjed, azaz - a házi egérhez hasonlóan- behurcolhatják. A szabadban elsõsorban fû- és gabonafélék kalászait dézsmálja, de rovarokkal is táplálkozik. Zárt térben a házi egérrel megegyezõ táplálékot fogyaszt.Az említett tulajdonságokon túl a két faj, több sajátosságban megegyezik. Általában csak teljes csendben, fõleg éjjel tevékenyek. Hallásuk igen jó, a zajra, a magas hangokra különösen érzékenyek, a legkisebb neszre elosonnak. Szaglásuk gyengébb, gyorsan szaladnak, jó az egyensúlyérzékük, mászó- és kúszóképességük, remekül ugranak és kiváló úszók. Kíváncsi természetük gyakran a vesztüket okozza. A nyugodt körülményeket kedvelik, ha bolygatják, zaklatják õket, gyakran elmenekülnek. Alkalmazkodóképességük kiváló. Rendkívül szaporák, évente 5-6 alkalommal kölykeznek, amely idõ alatt, akár 1000 ivadékuk is lehet. Szexuális érésük gyors, már 2 hónap után ivarérettek. Élettartamuk 2-4 év, de a többség korábban elhullik. Elszaporodásuk mértéke a zavartalan fészkelés lehetõségétõl és a táplálék mennyiségétõl függ.
Lehet hogy a jövõben egérirtásra a macskák használhatatlanok lesznek?
Japán tudósok szerint az általuk újonnan elõállított, génmódosított egerek nem mutatnak félelmi reakciót macskák jelenlétében. A módosított egerek más megvilágításba helyezhetik az emlõsök viselkedését.A Tokiói Egyetem kutatói beszámoltak arról, hogy genetikai manipulációval sikeresen kikapcsolták az egérnek azt az ösztönös viselkedését, hogy elbújjon, amint megérzi a macska szagát vagy észleli a jelenlétét. Ez azt bizonyítja, hogy a félelmi reakció genetikailag kódolt és nem tanult, ahogy általában hitték. "Természetes körülmények között az egerek rettegnek a macskától, és már a szagának megérzésekor pánikba esnek és elmenekülnek, ha tehetik. Azok az egerek azonban, amelyeknek génsebészeti eljárással eltávolítottuk bizonyos nazális sejtjeit, nem mutatnak semmilyen félelmet" -
- mondja a kutatás vezetõje, Ko Kobajakava. - "Az egerek odamennek a macskához, sõt még hozzá is bújnak és játszanak vele."Még a kutatókat is meglepte annak fölfedezése, hogy a félelem genetikailag meghatározott, és nem a születés után tanulják meg az állatok, hogy félni kell a ragadozótól - ahogy korábban gondolták.Az eredmények arra utalnak, hogy az ember undorodása a veszélyes szagoktól, amilyen például a romlott ételeké, szintén genetikailag meghatározott lehet, állítja Kobajakava. A kutatók eredményeiket a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában publikálták.