Vajon a WC-k a legszennyezettebb felületek vagy az érintőképernyők?

Egy nemrégen készült tanulmány szerint a repülőterek legszennyezettebb helyei az érintőképernyős bejelentkezők lehetnek, melyet ma már szinte mindenki használ, megérint.

Egy nemrégen készült tanulmány szerint a repülőterek legszennyezettebb helyei az érintőképernyős bejelentkezők lehetnek, melyet ma már szinte mindenki használ, megérint. Sokkal több csíra telepszik meg rajtuk, mint pl. a köztudatban a legfertőzésveszélyesebb szimbólumként számon tartott otthoni WC-n.

Az InsuranceQuotes.com biztosítási honlap tesztelte Amerikában a repterek különböző felületeit, hogy kiderüljön melyek a legszennyezettebbek. Három nagyobb repülőtéren vizsgálódtak, hatféle felületen.

Mindegyik felületről többször is mintát vettek, utána pedig egységnyi felületen (egy négyzethüvelyken ami kb. 10 cm2-nek felel meg) átlagolták a tenyészet létrehozására képes egységek (colony-forming units, CFU) azaz életképes baktérium- és gombasejtek számát.

Azt az eredményt kapták, hogy a reptéri érintőképernyőkön átlagban 253.857 CFU egység található, míg egy átlagos otthoni WC-ülőkén mindössze 172 CFU körül szokott lenni. A különbség majdnem 1500-szoros!! És ez csak az átlagos érték, a tesztben vizsgált elektronikus információs tábláknál volt olyan érintő felület, amelynél a kapott eredmény meghaladta az egymillió CFU/ négyzethüvelyket.

A reptéri szennyezettségi toplistán a második és harmadik helyet -21.630 és 19.181 CFU / négyzethüvelykkel - a beszállókapuknál lévő padok kartámasza és az ivó kutak nyomógombja foglalta el.

Forrás: europan CLEANING JOURNAL, TTT (Tiszta Tér Technológia) szakmagazin

Hozzászólások

Pintér Zoltán

2016. október 24. 9:54

Kedves Zsolt! Köszönjük szépen hozzászólását, elismerését és biztatását! Sokan és sokat dolgozunk azon, hogy szakmai, anyagi és erkölcsi elismerést vívjunk ki a tisztítás-technológiai szakmának.

Kovács Zsotza Zsolt

2016. október 23. 17:35

Tetszett, és igen hasznos volt! Sokan,-szakmabeli kollégák- sem tekintik a tisztaság-technológiát szakmának, hivatásnak meg pláne nem, inkább szívatásnak. Belekerültek -jobb híjján- a szakmában, és csinálják, mert valamit dolgozni kell. Pedig a takarításban van érték, szépség, technika, és fejlődés! Én sem készültem takarítónak, de 2005 óta szolgálom a higiéniát. Nem bántam meg, hogy erre a pályára léptem! Nem értek egyet frusztrált kollégáimmal végső soron, de nem kevés igazság van abban, hogy sok takarító keserű,csalódott, nem látja biztatónak a jövőt és nem szívesen csinálja a munkáját. Amíg nem kényszeríti törvény a megbízókat,és a takarító vállalkozókat tiszteséges, vállalható szerződésekre,amely által meg tud élni a Takarító - nem nagypolgári, de nem is hajléktalan-mélyszegény módon, és a Vállalkozó tud korrekt hasznot szerezni,-és lépést tartani a tisztítás-technológia fejlődésével: mind a tudás (képzések,tréningek), mind a technika területein. Tisztelem Pintér Zoltán,Ritz Tibor,Paár Zoltán, a MATISZ, és mindenki munkáját,akik a takarítás megbecsüléséért, a szakma erkölcsi-anyagi felemelkedéséért küzdenek. Önök nem a korlátokat látják, hanem a lehetőségeket, és a célt is. Kívánok nagyon sok kitartást, erőt, hogy ne Adják fel ezt a szolgálatukat, és kívánok még Önöknek-mindannyiunknak, a szakmának- megújulást, és sok sikert! Tisztelettel: Kovács Zsolt