Közvélemény kutatásunkon tettük fel ezt a kérdést. A válaszadók 61%-a mondta hogy igen és 39%-a hogy nem.
Hosszú út vezetett idáig, míg államilag elismert szakmává vált a takarítás, és OKJ-s tanfolyam keretein belül lehet szakmunkás bizonyítványt szerezni. Kicsit értetlenül nézte az ágazat, hogy mit is kezdjen ezzel a lehetőséggel. Minden takarítót beiskolázni nem kis feladat lett volna, mert rengeteg kérdés merült fel ezzel kapcsolatban. Ki finanszírozza a tanfolyam és a vizsga díját, mely együttesen 80 000,-Ft és 160 000,-Ft között mozog, oktatási cégtől függően? Ki finanszírozza a tanfolyamon résztvevők idejét? Hogy tudja elkötelezni a mai viszonyok között a takarító cég a dolgozót ha már kiképeztette? Egy idősödő nyugdíjas vagy nyugdíj előtt álló takarítónő vajon nyitott-e arra, hogy beüljön az iskola padba, és el tudja-e sajátítani az anyagismertet és a vegyi hatásmehanizmusok kérdéskörét? A fentiek tükrében a takarító cégek általában a vezetőket, területvezetőket iskolázták be.
2011-ben végül helyére került ez a kérdés is, különböző szintekre kerültek elnevezésben és képzési szintben is a takarítási szakma szereplői, résztvevői.
Az első szint a „tisztítás-technológiai szakmunkás” képesítés. Mint azt a gyakorlat is igazolja, szakmunkás képzésre általában a takarító cégek a csoport vetőket, területvezetőket iskolázták be. Így a takarító, mint a munka elvégzője, vagy segédmunkás, vagy betanított munkás szintre került. A „tisztítás-technológiai szakmunkás” alapképzésre épül egy továbbképzés a „tisztítás-technológiai vezetőüléses gépkezelő”. És van még egy ráépülés a „tisztítás-technológiai szolgálatvezető”.
Ezzel gyakorlatilag hivatalosan is kialakulhat a hierarchia a takarító iparban.
Korábbi blogbejegyzéseim ebben a témában:
Hozzászólások