A takarítási szolgáltatás robotizálására 72,5% azt a választ adta, hogy ez csak kis részben lehetséges, 7,8% semennyire, 19,6% pedig fele-fele arányban tudná elképzelni a takarítás robotizálását.
A háztartásokban a robotporszvíók, teret hódítottak és viszonylag megbízhatóan is működnek. A takarítógépek (súroló automaták) esetében is már több gyártónak van takarító robotgépe, mely éjszaka vagy akár napközben a raktárat és üzemet feltakarítja, ha szükséges a tisztítószeres vizet kicseréli és a műszak végeztével kimossa a tartályokat, majd csatlakozik az elektromos töltőre.
Tehát vannak területek az épülettakarításban melyek hatékonyan robotizálhatóak.
De nézzük meg az irodák, wc-k, mosdók, takarítása vajon robotizálható? Jelen állás szerint nem.
Gondoljunk bele egy irodában mennyi összetett feladatot kell ellátnia a takarítónak. Szemetes kosarak kiürítése, asztalok, ablakpárkányok, kilincsek letörlése, mosdók, wc-k vízkőtlenítése stb. A tudomány mai állása szerint ezeket a feladatokat csak ember tudja végrehajtani, tehát nem robotizálható, csak részben a takarítás.
A Japánoknál van egy másik megközelítése a takarításnak, a kultúrájuk része, hogy saját maguk takarítják ki a munka végeztével az irodájukat. Ezt mi is megtapasztaltuk egy Japán cégnél. Az más kérdés, hogy csak a Japán kollégák tartották be ezt a protokollt, a magyar kollégák nem, hisz nem része a kultúránknak, nem belülről jövő ösztön, ezért ez nem működött hosszútávon.
Kijelenthető, hogy a munkaerőhiány a takarító iparban nem oldható meg robotizálással, maximum csak kis részben. Az egyetlen megoldás, a bérek vonzóvá tétele, amihez viszont a megrendelői oldalnak olyan vállalási díjat kell fizetnie a takarítócégnek, amiből vonzó bért tud kínálni a takarítók számára.
Hozzászólások